Mese Rólam
avagy ki is Dorchidea
Képesítések
Vezetett Meditáció Instruktor és Life Mentor képzés
Kínai Asztrológia
Access Facelift
Access Bars
Access látás helyreállítása
Reiki I - II.
Japán arcmasszázs
Gua Sha arc-/nyakmasszázs
Az utam
Hosszú út vezetett idáig, a mai, sokkal tudatosabb énemhez, és ami még fontosabb: a hivatására ébredt énemhez.
Mindig tudtam, hogy van valami, amire hivatott vagyok, de sokáig nem fedte fel magát előttem a küldetésem. Világéletemben sok minden érdekelt, sok mindent ki is próbáltam, de valahogy nem találtam az igazi megérkezés érzését. Szívesen lettem volna táncos, színész, aztán pszichológus vagy szerkesztő, esetleg író egy újságnál. Azonban az élet másfelé terelgetett. Úgy gondolom, hogy ez így volt megírva nekem, pont azért, hogy az évek során megkapjam mindazokat a tapasztalásokat, melyek a mai énemhez elvezettek. Túlérzékeny emberként nem volt könnyű dolgom. Sok munka önmagamon, sok megértés, és lám, az idősebb énemet igencsak megszerettem.
Miért szeretnék segíteni másoknak
Sokszor eljutottam ahhoz a kérdéshez, hogy minek látom úgy igazán értelmét ebben a világban. Mit lenne jó csinálni, hogy azt érezzem: na végre, igen, ennek van értelme, ezért érdemes élni.
Mindig ugyanoda lyukadtam ki az utóbbi években. A gyógyításnak van a legnagyobb értelme számomra ebben az életben. Az igazi megérkezés nekem a gyógyító kezelések voltak.
Az évek során megerősödtem, de hiperérzékeny és empatikus emberként rengeteg mindent felerősödve éltem át. Ma már örülök, hogy mindez elvezetett oda, hogy a problémákat és fájdalmakat ítélkezésmentesen meghallgassam és megértsem. Tudom milyen, amikor az embernek majd’ megszakad a szíve, komoly betegséggel küzd, megcsalják, úgy érzi, hogy nem érti meg a családja, láthatatlannak érzi magát, szégyenbe hozzák, nem éri el, amire annyira vágyik. Tudom milyen, mikor az ember magába fojtja a gondolatait, ha igazságtalanság éri, pedig kis híján beleőrül. Ismerem a tehetetlen dühöt, amikor a sírást is képtelen az ember kipréselni magából. Tudom milyen, amikor a saját maximalizmusunk miatt sosincs megnyugvás, nincs vállveregetés, nem ismerjük el önmagunkat. Ismerem az érzést, amikor a tükörbe nézve összeszorul a szívünk, és elutasítjuk, amit látunk. Tudom milyen a magány, a kirekesztettség, vagy éppen az, amikor az ember a falra mászik a másiktól. Ismerem a szerelmi kapcsolatok igen sok oldalát. Sok mindent megtapasztaltam… és sok mindenkit meghallgattam.
Ami a legjobb azonban, hogy maximálisan tudom azt is, hogy milyen a másik oldal: az ujjongó öröm, az őszinte szeretet, a hála, a lelkesedés, az örömkönnyek, a nevetés, a megértés, a támogatás és az érzés, hogy valójában sosem vagyunk egyedül. Már a legmélyebb napokon is tudom, hogy van kiút, ha épp nem is látjuk.
Hitvallásom, célom
Elkezdtem fokozatosan képezni magam, és napról napra egyre nagyobb bennem a vágy, hogy minél többet ismerjek meg a világból, ami azzal a bölcsességgel és tudással ruház fel, amire szükségem van a gyógyításhoz. Szeretném, ha az emberek a legjobb és legmagasabb szintű önmagukat tudnák adni. Minden vágyam, hogy magasabb szinten kezdjenek el élni, és egyre otthonosabban érezzék magukat a szeretetben, a jó érzésekben. Azt is vallom, és hiszem, hogyha mindenki önmagáért tesz egy lépést, ha önmagát gyógyítja, akkor a világot is gyógyítja. Ebben szeretnék én is részt venni. Ha éppen nem is tudok megváltani egy teljes életet, akkor is hozzájárulás lehetek ehhez a misszióhoz, ha csak egy órára is egy kellemes, kikapcsolódást biztosító élményt nyújtok a másiknak.
Mese Rólam
Ki vagyok én?
Egy orchidea vagyok. Bármely hétköznapi lakásban megtalálhatsz. Húsos szirmaim ívesen nyújtóztatom, lábacskáimat békésen lógatom, és boldogan mosolygok Rád és az egész világra. Szeretek a melegben megmártózni, a napfényben megfürödni, és kilesni az ablakon.
Orchidea vagyok. Trópusi esőerdők egzotikus lakója. Létem a buja természet párás sűrűjében telik szüntelenül áhítozva a fényt. Együttműködve más lakókkal törekszem fölfelé, hogy elérjem a vágyott napsugarakat, és nagyot sóhajtva, szemhunyorogva megízleljem álmom megvalósulását. Virágom szemkápráztató színekben tündököl, s mint egy királyság legszemetgyönyörködtetőbb udvarhölgye, úgy kacsintok Rád, hogy örök bűvöletemben tudsz csak tovább élni.
Orchidea vagyok. Lepkeként bontogatom szirom szárnyaim a hűs hegyek lankáin, arcom a szélbe tartom, és képzeletben mindent felülmúló magasságokban repkedek.
Orchidea vagyok. Táncosnőként ropom a táncom a vulkánok lábainál tudatában annak, hogy a veszély közel van, a tüzes láva bármikor magába olvaszthat.
Ki vagyok?
Sokféle vagyok sokféleképpen.
Ki vagyok?
Dorottya vagyok. Csillagok szőttek, Isten fényes, teremtő lélekszikrája vagyok.
Ki vagyok?
Gyógyító vagyok.
Lelkem leghőbb vágya, hogy Te is átéld életed csodáját, és erődben állva, egészségesen haladva utadon megtaláld.